A tőzsdék tegnap emelkedéssel reagáltak arra, hogy a japán, a brit és a francia jegybankok a Fed példáját követve kijelentették: szükség esetén készek támogatni a globális gazdaságot. A G7 országok azt ígérik, hogy együttműködnek majd a koronavírus negatív hatásainak ellensúlyozására. Egyelőre azonban nem terveznek konkrét lépéseket, így az egyeztetett kamatvágás és a fiskális expanzió most nincs napirenden a kiszivárgott információk szerint.
Nem hiszem, hogy olyan helyzetben lenne Magyarország, hogy a koronavírus miatt monetáris lépéseket kellene tenni - mondta Patai Mihály MNB-alelnök egy sajtótájékoztatón.
A koronavírusnak nagyon különleges, ritkán megfigyelhető hatása van a gazdaságra. Egyszerre hat a keresletre és a kínálatra, és a mai tudásunk alapján éppúgy okozhat egy gyors lefolyású, enyhe gazdasági visszaesést, mint egy makacsabb recessziót. Ráadásul attól függően, hogy milyen hatások erősebbek, teljesen eltérő gazdaságpolitikai lépéseket tesz szükségessé. Ezt a problémát tekintjük át röviden.
A koronavírus globális elterjedése arra ösztönözheti a Fedet, hogy kamatvágást hajtson végre. A dollár az utóbbi egy hétben nagymértékben gyengült az euróval szemben.
Régen láttunk már olyan izgalmas kamatdöntő ülést, mint ami most kedden vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsára. Az infláció minden várakozást felülmúlt, miközben a forint történelmi mélyponton járt. Az MNB azonban kivárhat, és várhatóan nem változat a kamatokon, erre leghamarabb márciusban kerülhet sor. A jegybank azért sem lép, mert már februárban egyébként is emelkedtek a bankközi kamatok (Bubor). A közlemény szövege ebben a hónapban szigorúbb lehet a korábbinál, de valószínűleg csak az új inflációs prognózis márciusi ismeretében hozhatnak nagyobb horderejű döntéseket.
A jegybank a likviditásszabályozó eszközeivel és kommunikációjával elérte, hogy kiszakadjanak mélypontjukról a bankközi kamatok. Mindez tudatos lépések eredménye, így elmondhatjuk, hogy a jegybank monetáris szigorítást hajtott végre.
Az inflációs cél iránti elkötelezettségét hangsúlyozva tett kísérletet a jegybank, hogy megállítsa a történelmi mélypontra süllyedt forint további gyengülését. De mit ígért pontosan Nagy Márton alelnök, és elég lesz-e arra, hogy szándékai szerint alakuljanak a monetáris kondíciók?
A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon, és nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta Nagy Márton MNB-alelnök, aki azok után szólalt meg, hogy az infláció magasan a célsáv fölé, 4,7%-ra ugrott, az euró árfolyamát pedig a spekulatív befektetői stratégiák 340 fölé húzták. Áttekintjük, hol tartunk.
Az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba. A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon. A legutóbbi swap-tenderek szándékosan és tudatosan csökkentették a swap állományt. Márciusig a jegybank ezzel az eszközzel reagál a piaci fejleményekre. Márciusban értékeli a jegybank alaposan az inflációs képet és akkor határozzák meg további lépések szükségességét. A jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta el Nagy Márton a Portfolionak. Az MNB alelnöke részletesen értékelte a fennálló helyzetet.
A kitűnő részvénypiaci teljesítményt valamelyest beárnyékolta tavaly a szuperállampapír megjelenése a magyar alapkezelők számára. A CIB Alapkezelő szakemberei szerint az a befektető, aki júniusban nem váltott MÁP+-ra, hanem részvényalapban maradt, jelentős többlethozamra tudott szert tenni. Az eseményen szó volt az idei piaci kilátásokról és legfontosabb kockázatokról, ezek között kiemelt figyelmet kap most a befektetők körében is a koronavírus, amely jelentősen átrajzolhatja az idei évi gazdasági várakozásokat. A szakemberek kitértek arra is, hogy idén is a részvényekkel lehet majd a legtöbbet keresni, de el kell felejteni a kétszámjegyű hozamokat.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
Változatlan a monetáris politika alapállása, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden - mondták az MTI által megkérdezett elemzők a kamatdöntést kommentálva.
„Inkább korábban, mint később” elindul a Libra, a Facebook saját fejlesztésű digitális pénze – mondta David Marcus, a projektet lebonyolító Calibra elnöke. A szakember elárulta azt is, hogy a virtuális deviza fejlesztéséért felelős testület „optimista” a projekt jövőjét illetően annak ellenére, hogy szabályosan össztűz alá vették a szabályozók.
Azt kérik a legnagyobb európai bankok az Európai Központi Banktól, hogy hagyjon fel a negatív kamatkörnyezetet előidéző monetáris politikájával – számolt be a Bloomberg. Eddig 25 milliárd eurót kellett fizetniük az európai bankoknak negatív kamat formájában.
Várhatóan az év végéig befejeződik az Európai Központi Bank (EKB) stratégiai felülvizsgálata, mely hatással lehet a jegybank jövőbeli monetáris politikájára is – jelentette be az EKB csütörtökön. Azt is elárulták, milyen területeken gondolkodnak reformokon, mit változtatnának az eddigi gyakorlaton.
A korábbinál is nagyobb figyelmet kap a forint gyengülése, hiszen hétéves csúcson jár az infláció. Bár az MNB-nek hivatalosan nincs elvárása, hogy miként alakuljon a forint árfolyama, nyilvánvaló, hogy annak alakulását nem tudja figyelmen kívül hagyni, amikor az inflációt próbálja a cél közelébe kormányozni. Éppen ezért izgalmas kérdés, hogy mennyire zavarja a jegybankot a forint rekord gyenge szintje, és akar-e rá reagálni.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott csütörtökön a kamatkondíciókon az Európai Központi Bank (EKB). Ugyanakkor bejelentették, hogy elkezdődött a monetáris politika stratégiai felülvizsgálata, mellyel kapcsolatban Christine Lagarde árulhat el részleteket délutáni sajtótájékoztatóján.
Londoni pénzügyi elemzők friss magyar gazdasági helyzetértékelése szerint jelenleg "finomhangolási üzemmódban" működik a magyar monetáris politika, ami arra vall, hogy nem várható jelentősebb módosítás, hacsak a magyar gazdaságot nem éri külső sokk. Az MTI által összefoglalt három londoni banki elemzés egyike sem számított arra, hogy idén már kamatemelést hajtana végre az MNB.
A várakozásoknak megfelelően ismét kamatcsökkentést hajtott végre Törökország központi bankja, de a lazítási ciklus tavaly júliusi elindítása óta a legkisebb mértékűt, jelezve, hogy bármilyen további gazdaságélénkítő intézkedés szerény lesz, ahogy a gazdaság egyre inkább maga mögött hagyja a recessziót.
Váratlan mértékű lassulással háromévi mélypontra süllyedt tavaly év végén a brit infláció. Londoni pénzügyi elemzők szerint nő a valószínűsége annak, hogy a Bank of England rövid időn belül csökkenti alapkamatát. Ennek lehetőségét a brit jegybank monetáris tanácsának egyik tagja is felvetette szerdán.